A családi ház és helyiségei tájolásáról

A tájolás az épület telken belüli elhelyezését, helyiségeinek és nyílászárói irányának meghatározását jelenti. A tájolás szoros összefüggésben van az épület természetes környezetével, a nap járásával, a széllel, az időjárással, a terület geodéziai viszonyaival, a tájképpel, kilátással, a telek településképben történő elhelyezkedésével és az építési szabályokkal. A tervezés elején meghozott döntések hatással vannak a ház teljes élettartamára élettani, érzékelési, pszichológiai, energetikai és használhatósági szempontból. 

Nem tanácsos alábecsülni a tájolás fontosságát, alaposan számba kell venni a lehetőségeket, és mindenre kiterjedő analízis alapján meghatározni a végső változatot. Egyszerre minden szempont legritkább esetben teljesíthető, ezért prioritások alapján kell az ideális változatot kialakítani. Gyakran a településkép annyira kötött, vagy az építési szabályok az épület elhelyezését egyértelműen determinálják, de még ez esetben is érdemes végiggondolni, milyen előnyeink származhatnak a jól megválasztott tájolásból.

Az épület tájolását befolyásoló környezeti tényezők:

Érzékeléssel kapcsolatos tényezők:

  • •Hőháztartás, napsütésnek kitettség, lokális hőmérséklet, fényháztartás:
    • napjaras kozep01A legfontosabb szempont az épület elhelyezésénél a nap járása. A tipikus tájolási irány a dél, tehát az épület hossztengelye vagy gerincvonala kelet-nyugat irányultságú. Ettől bármelyik irányba 20 fokkal történő eltérés különösebb hatással nem jár. Természetesen számos egyéb más tényező miatt a gyakorlatban ez az elv nem mindig alkalmazható. A déli tájolású épület nem jelent egyértelműen nyáron nagy meleget, hiszen megfelelően megtervezett szerkezetekkel (kellő mértékben kinyúló eresz, fedett terasz stb.) és jól kitalált árnyékolási koncepcióval a déli tájolású épület nyáron akár kedvezőbb is lehet, mint egy keleti vagy nyugati homlokzat, ahol több a nem kívánt besugárzás a nap alacsonyabb beesési szöge miatt, és az árnyékolás is körülményesebb.  A beesési szög évszakonként is jelentősen változik, kevesen tudják, mekkora különbség van a nap nyári és téli pályája között. Nyáron a napsütés maximális beesési szöge ~65 fok, télen ez az érték jelentősen 30 fokra lecsökken. Ésszerű tervezéssel mindezek előnyünkre fordíthatóak. Egy megfelelően árnyékolt déli homlokzat esetében az évszakok közötti beesési szög különbséget kihasználva könnyen elérhető, hogy nyáron a belső helyiségek árnyékosak, télen benapozottak legyenek. Ezt az egyszerű összefüggést használták ki a népi építészetben a hagyományos tornácos épületek is. A fentieknek megfelelően a lakó- és hálóhelyiségeket lehetőleg a napos oldalra illetve keletre tájoljuk. A nyugati irány is megfelelő lehet, de ez esetben fokozott figyelmet kell fordítani a napvédelemre, hiszen a nyugati, alacsony beesési szögben érkező napsütés a nyári időszakban nagyon felmelegítheti a lakóhelyiséget. Az északi oldalra célszerű a kamrát, lépcsőházat, fürdőt, WC-t, gépjárműtárolót, azaz az alárendeltebb helyiségeket elhelyezni.

    • • Uralkodó szélirány:
    • ur szelir kozep01Magyarországon az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, a Tiszántúlon észak, északkeleti, ennek megfelelően a szél szempontjából a kedvező lakástájolás déli, délkeleti, a Tiszántúlon déli, délnyugati. Hazánkban - a magas épületek kivételével - az uralkodó szélirány elenyésző mértékben befolyásoló tényező a tájolás meghatározásánál, kivéve, ha az épület dombtetőn vagy lakott területen kívül helyezkedik el. Általános esetben megfelelően telepített növényzettel a szélnek kitettség mérsékelhető.

 

 
  • • Akusztika:
  • zaj kozep01 Forgalmas útvonal, vasútvonal vagy hangos üzem mellett fokozottan alkalmazkodni kell az adottságokhoz, sőt gondolni kell a későbbi forgalom vagy zajforrás-növekedésre is. Védekezés történhet a zajforrás kiiktatásával (legritkább esetben lehetséges), a zajforrás távolságának növelésével, hangelnyelő, zajvédő szerkezetek beépítésével. Ez épületen kívül a gyakorlatban a telken belüli elhelyezkedés megfelelő megválasztását, térfalak, zajvédő kerítések és dús növényzet kialakítását jelenti. Sokan az utóbbit akusztikai szempontból rendkívül alábecsülik, pedig jelentősen hozzájárulhat komfortérzetünk növeléséhez, és környezetünk esztétikai megjelenését is pozitívan befolyásolja.
  • • Környezetszennyezők (füst, por, szagok):
    A passzív védekezési lehetőségek korlátozottak. Törekedni kell, hogy a szennyező forrás ne az uralkodó szélirányba essen, illetve növényzet telepítésével a hatások csökkenthetők. Leghatásosabb védekezés a szennyező forrás megszüntetése. Az ilyen problémákat jellemzően a nem lakóövezetbe illő tevékenységek, vagy egyéb infrastrukturális hiányosságok okozzák.
Lélektani tényezők:
  • • Kilátás, privát zóna, magánélet:
    A kilátás a belső tér vizuális összekapcsolása a külső környezettel. A jó kilátás az épület legegyszerűbb értéknövelő tényezője. Az épület tájolásánál fontos szempont a kedvező adottságok maximális kihasználása úgy, hogy a hogy a lakókörnyezetünk érdekei a lehető legkisebb mértékben sérüljenek. A jó kilátás bizonyos esetekben intimitásvesztéssel is jár, melyet előrelátó tervezéssel kompenzálni kell. Ez fokozottan igaz a lakás privát zónáira (hálószobák, fürdők), de a többi helyiség esetében is biztosítani kell az intimitás lehetőséget. Érdemes a kültéri épített tereket (teraszokat, erkélyeket) is a látvány irányába szervezni, de ne csak a nézelődést szolgálják, hanem méretükben és kialakításukban alkalmasak legyenek pihenésre, szórakozásra, esetleg családi események lebonyolítására. A legélhetőbb teraszok a lakás folyamatosan használt zónájába esnek, a félreeső, nehezen megközelíthető helyek évek múltán veszítenek népszerűségükből, használatuk néhány kivételes eseményre korlátozódik. A kilátást nem szabad azonban csupán a jelenlegi helyzethez igazítani. Figyelembe kell venni a környezet távlati fejlődését is, elemezni a szomszédok várható építkezési lehetőségeit, hiszen egy jelenleg tökéletes kilátás a szomszéd telkek esetleges át- illetve beépülésével jelentősen megváltozhat.
  • • Közösségi kapcsolat:
    A családi ház építés kapcsán Magyarországon inkább jellemző az elzárkózás, mint a közösség felé nyitottság. A mediterrán országok kisvárosias környezetében sokkal nyitottabbak e téren, ott gyakran igény az utcai életre történő korlátozott mértékű rálátás a lakás közösségi tereiből, az utca felé eső erkélyeket is előszeretettel használják a nappali kiterjesztett tereként. Ritka az ilyen igény a mai magyar családi ház építés terén.
Az épített környezettel kapcsolatos tényezők:
    • • Az utca, a településkép irányultsága elhelyezkedése:
      A tipikus magyarországi telek ~ 1000 m2 alapterületű, ~ 20x50 m-es méretű, melyből a 20 m-es szélesség esik az utca felé. Beépítési módja jellemzően szabadon álló, oldalhatáron álló, ritkábban ikres beépítésű. A településeken jellemzően praktikus okokból a leggyakoribb a kelet-nyugati (vagy ettől 20-30 fokkal eltérő) hossztengelyű telek, mely tájolás szempontjából a lehető legkedvezőbb helyzetet teremt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ettől eltérő irányultságú telken problémás lenne az épület elhelyezése, csupán figyelni kell a tervezésnél a negatív hatások kiküszöbölésére.
    • • Várostervezési, építési jogi szempontok, építési szabályok:
      A várostervezés egy technikai és politikai folyamat a terület felhasználás ellenőrzése, a városi környezet tervezése, az infrastrukturális fejlesztések koncepciójának kidolgozása érdekében, hogy ezáltal biztosítva és irányítva legyen a közösség fejlődése. Ennek eszközei a különböző településrendezési tervek: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. A családi ház építés kapcsán a helyi építési szabályzattal, azaz az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelettel találkozik az építtető, mely magába foglalja a szabályozási tervet. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Értelemszerűen az ebben meghatározott előírásokat a tájolás meghatározásánál figyelembe kell venni. A jogszabályban foglalt előírások nemcsak az egyén, hanem a közösség, a tágabb épített környezet érdekeit veszik figyelembe, mely nem mindig egyezik az adott telek tulajdonosának érdekeivel.
    • • Megközelíthetőségi követelmények: 
    • bejarat01 kicsi
    • Egyszerű, gyakorlatias indokok alapján az épület megközelítése legyen a lehető legrövidebb, legkézenfekvőbb útvonal. A főbejárat lehetőleg az utca felé nézzen, a tereptárgyak, a terepviszonyok vezessék a tekintetet a ház felé. A főbejárat lehet fókuszpontként kialakítva. Amennyiben a gépkocsi tároló a pincében van, a lehajtó ne legyen hangsúlyos elem, a lehető legkisebb sebet ejtse a tájban. Az épület és egyéb térfalak takarják a kert privát zónáját az érkezők tekintete elől.

Egyéb, a tervezés folyamán figyelembe veendő tényezők:

    • • Energiatakarékossági, környezetvédelmi szempontok:
      Megújuló energiaforrások elhelyezésére már a tervezés elején kell gondolni. Napkollektorok, napelemek meglehetősen nagy felületeket foglalhatnak el, és hatásfokuk a nem megfelelő elhelyezés esetén jelentősen csökken. Megújuló energiaforrásokra épülő energetikai koncepció esetén az épület tájolását hozzá kell igazítani az energetikai követelményekhez.
    • • Esztétikai szempontok:
      Rendkívül összetett témakör, mely a konkrét helyszínnel szoros összefüggésben van. Az építész feladata az épület telken történő elhelyezésével, a szűkebb és tágabb környezet esztétikai szempontjainak figyelembe vétele.
    • • Meglévő, megtartandó növényzet, természeti értékek:
      A kert az otthonunk kibővítése, mely a pihenés és a szórakozás, a kikapcsolódás, az elvonulás, a játék és a jóleső munka színtere. Az ember legközvetlenebb, mindennapos kapcsolata a természettel. Sokan kezdik azzal az építkezést, hogy magas kerítéssel körbekerítik a telket, és kiirtják rajta a teljes növényzetet, hogy “tiszta lappal” indulhassanak környezetük kialakításában. Ez azonban súlyos és meghatározó következményekkel jár. Hosszú évekbe, évtizedekbe kerül mire a növényzet helyreáll. A dús vegetáció a telken felbecsülhetetlen értékkel bír, melyet lehetőség szerint védeni és megőrizni kell akár kompromisszumok árán is, sőt az értékes növényzet az épület elhelyezését is befolyásolhatja. Egy impozáns, árnyat adó, értékes fáért akár érdemes megfontolni a ház áthelyezését is. A tervezés kezdetén számba kell venni a megőrzendő növényeket, végig kell gondolni a kert későbbi koncepcióját. Még azokat a növényeket is érdemes megőrizni, melyek az építkezésnek nincsenek útban, de később nem kívánják a kertben megtartani, hiszen a növényzet a talajt stabilizálja, a porképződést csökkenti, és az építkezés során is kellemes árnyékot nyújt, és kis szerencsével a tulajdonos megszereti, és kegyelmet kaphat.
    • • Terepviszonyok, talajmechanikai szempontok:
      Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg ne mélyponton legyen, a faltól az esővíz folyjon el, a csapadékvíz elszivárgása biztosított legyen. A terepviszonyok ne akadályozzák a megközelítést, a kilátást. Az épület elhelyezése ne járjon indokolatlanul nagy földmunkával, támfalak kialakításával, a telek természetes terepviszonyainak átalakításával.
    • • Jogi viszonyok, szolgalmak: területhasználati megállapodások:
      A szolgalom olyan dologi jog, amely egy telek mindenkori használóját megilleti egy szomszédos telek (szolgáló telek) tekintetében. A telki szolgalom ingatlanokhoz kötött, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartástól tartózkodjék. A szolgalmi jogok megsértése súlyos következményekkel járhat, így ezek betartására a tervezés folyamán fokozott figyelmet kell fordítani.
  •  hazkatalogus.hu
 
Amerikai konyha, avagy a világosság, családiasság, tágasság színtere!
Amerikai konyha kialakítása nem volt mindig divat, és hazánkban nem is rendelkezik építészeti hagyományokkal, bár a konyha mindig is központi szerepet töltött be a hagyományos parasztházakban.
Felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben hogyan tudott mégis ekkora karriert befutni…
Az amerikai konyha egy a lakótérrel illetve az étkezővel egy légteret alkotó, azokkal egybenyitott helyiség. Megjelenését a főzési és étkezési szokások átalakulása, megváltozott életvitelünk, illetve a mai modern konyhatechnológia, pl. nagyteljesítményű konyhai elszívók megjelenése tette lehetővé. A konyhakerttel, háztájival rendelkező hagyományos vidéki konyhákban az ételkészítéssel együtt járnak viszonylag piszkos, illetve szagos munkák is, mint például zöldségek, gyümölcsök, állati nyersanyagok tisztítása, hámozása feldolgozása melyek megkívánják a konyha elválasztását a lakótértől. Természetesen az amerikai konyhában is elvégezhetőek ezek a tevékenységek, és esetenként egy-egy lekvárbefőzést is lebonyolítható, de a falusi konyhák feladatainak ellátására az amerikai konyhák korlátozottan alkalmasak.
Az amerikai konyha ennek ellenére töretlenül hódít a családi ház építészetben is, holott ez a térszervezési forma inkább a mai modern társasházi lakásokra jellemző, kisebb összalapterület igénye és rugalmasabb alaprajz-szerkesztési lehetősége miatt.
 
Az amerikai konyhák előnyei:
•Együtt a család! A konyhában lévő családtag is részese lehet a nappaliban történő eseményeknek, a főzés nem elszeparált tevékenység többé. Konyhai munka közben akár felügyelhetőek a nappaliban játszó gyermekek is, megnyílik a közvetlen szemkontaktus lehetősége a nappaliban tartózkodókkal.
•Egy jól megkomponált, ízlésesen kialakított konyha egy nagy térben jobban érvényesül, és a nappali megjelenését is emeli, izgalmas térkapcsolatok kialakítására teremt lehetőséget. A nagy terek impozáns megjelenést nyújtanak. Mind a bútorok, mind a belsőépítészeti dekorációk jobban érvényesülnek, jobb rálátás nyílik a berendezésre mint egy szűk térben.
•Kisebb alapterületen, rugalmasabb alaprajzi szerkesztéssel alakítható ki a nappali-étkező-konyha blokk.
•A több irányból ablakkal megvilágított terek segítségével a természetes fény sokkal jobban bevilágíthatja a tereket.
•A főzésnek illetve étkezésnek mint kulináris, státuszértékű tevékenységnek elegáns színteret nyújt.
•A főzés élvezetébe, az ételkészítés örömébe könnyebben bevonhatóak a család erre kevésbé fogékony tagjai.
 
Hátrányok:
•A főzéssel járó illatok és szagok a mai modern elszívó berendezések ellenére sem zárhatóak ki teljes mértékben a nappali teréből. 100 %-os eredményt még nagyteljesítményű elszívóval sem lehet elérni.
•A hangos konyhai tevékenységek, pl. mosogatás, klopfolás, illetve a konyhai gépek zaja szintén zavaró lehet.
•Mindennapos nagymennyiségű hulladékkal és kosszal járó főzési tevékenység („falusias jellegű” konyhahasználat) feladatainak ellátására az amerikai konyhák korlátozottan alkalmasak.
•A rendetlenség zavaró lehet. A mosatlanok látványa illetve a főzés közbeni felfordulás rendetlen képet sugároz a nappali felé, de egy játékokkal teleszórt nappali is csökkenti a konyha fényét.
•A nagy, egybenyitott terek miatt valamivel kevesebb szekrényezhető felületünk lesz, mint egy négy fallal körülzárt konyhában.
•A nappali és a konyha berendezésének stílusát igazítani kell egymáshoz, mert a markáns stílus és színvilágbeli különbségek az egész összképet elronthatják.
 
Amennyiben ezen előnyök és hátrányok számbavétele után sem sikerült dönteni, még mindig előttünk áll egy kompromisszumos lehetősége, amit építészként jószívvel ajánlani tudunk. Amennyiben a konyhát egy nagyméretű toló vagy harmonika ajtóval választjuk el a nappalitól, akkor az amerikai konyha hátrányainak jelentős részét ki tudjuk küszöbölni. Persze egy ilyen nagy nyílászáró nem olcsó, de az adott helyzettől függően dönthetünk, hogy az elszeparálást vagy az összenyitást választjuk.