A tájolás az épület telken belüli elhelyezését, helyiségeinek és nyílászárói irányának meghatározását jelenti. A tájolás szoros összefüggésben van az épület természetes környezetével, a nap járásával, a széllel, az időjárással, a terület geodéziai viszonyaival, a tájképpel, kilátással, a telek településképben történő elhelyezkedésével és az építési szabályokkal. A tervezés elején meghozott döntések hatással vannak a ház teljes élettartamára élettani, érzékelési, pszichológiai, energetikai és használhatósági szempontból.
Nem tanácsos alábecsülni a tájolás fontosságát, alaposan számba kell venni a lehetőségeket, és mindenre kiterjedő analízis alapján meghatározni a végső változatot. Egyszerre minden szempont legritkább esetben teljesíthető, ezért prioritások alapján kell az ideális változatot kialakítani. Gyakran a településkép annyira kötött, vagy az építési szabályok az épület elhelyezését egyértelműen determinálják, de még ez esetben is érdemes végiggondolni, milyen előnyeink származhatnak a jól megválasztott tájolásból.
Az épület tájolását befolyásoló környezeti tényezők:
Érzékeléssel kapcsolatos tényezők:
- •Hőháztartás, napsütésnek kitettség, lokális hőmérséklet, fényháztartás:
A legfontosabb szempont az épület elhelyezésénél a nap járása. A tipikus tájolási irány a dél, tehát az épület hossztengelye vagy gerincvonala kelet-nyugat irányultságú. Ettől bármelyik irányba 20 fokkal történő eltérés különösebb hatással nem jár. Természetesen számos egyéb más tényező miatt a gyakorlatban ez az elv nem mindig alkalmazható. A déli tájolású épület nem jelent egyértelműen nyáron nagy meleget, hiszen megfelelően megtervezett szerkezetekkel (kellő mértékben kinyúló eresz, fedett terasz stb.) és jól kitalált árnyékolási koncepcióval a déli tájolású épület nyáron akár kedvezőbb is lehet, mint egy keleti vagy nyugati homlokzat, ahol több a nem kívánt besugárzás a nap alacsonyabb beesési szöge miatt, és az árnyékolás is körülményesebb. A beesési szög évszakonként is jelentősen változik, kevesen tudják, mekkora különbség van a nap nyári és téli pályája között. Nyáron a napsütés maximális beesési szöge ~65 fok, télen ez az érték jelentősen 30 fokra lecsökken. Ésszerű tervezéssel mindezek előnyünkre fordíthatóak. Egy megfelelően árnyékolt déli homlokzat esetében az évszakok közötti beesési szög különbséget kihasználva könnyen elérhető, hogy nyáron a belső helyiségek árnyékosak, télen benapozottak legyenek. Ezt az egyszerű összefüggést használták ki a népi építészetben a hagyományos tornácos épületek is. A fentieknek megfelelően a lakó- és hálóhelyiségeket lehetőleg a napos oldalra illetve keletre tájoljuk. A nyugati irány is megfelelő lehet, de ez esetben fokozott figyelmet kell fordítani a napvédelemre, hiszen a nyugati, alacsony beesési szögben érkező napsütés a nyári időszakban nagyon felmelegítheti a lakóhelyiséget. Az északi oldalra célszerű a kamrát, lépcsőházat, fürdőt, WC-t, gépjárműtárolót, azaz az alárendeltebb helyiségeket elhelyezni.
- • Uralkodó szélirány:
Magyarországon az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, a Tiszántúlon észak, északkeleti, ennek megfelelően a szél szempontjából a kedvező lakástájolás déli, délkeleti, a Tiszántúlon déli, délnyugati. Hazánkban - a magas épületek kivételével - az uralkodó szélirány elenyésző mértékben befolyásoló tényező a tájolás meghatározásánál, kivéve, ha az épület dombtetőn vagy lakott területen kívül helyezkedik el. Általános esetben megfelelően telepített növényzettel a szélnek kitettség mérsékelhető.
- • Akusztika:
Forgalmas útvonal, vasútvonal vagy hangos üzem mellett fokozottan alkalmazkodni kell az adottságokhoz, sőt gondolni kell a későbbi forgalom vagy zajforrás-növekedésre is. Védekezés történhet a zajforrás kiiktatásával (legritkább esetben lehetséges), a zajforrás távolságának növelésével, hangelnyelő, zajvédő szerkezetek beépítésével. Ez épületen kívül a gyakorlatban a telken belüli elhelyezkedés megfelelő megválasztását, térfalak, zajvédő kerítések és dús növényzet kialakítását jelenti. Sokan az utóbbit akusztikai szempontból rendkívül alábecsülik, pedig jelentősen hozzájárulhat komfortérzetünk növeléséhez, és környezetünk esztétikai megjelenését is pozitívan befolyásolja.
- • Környezetszennyezők (füst, por, szagok):
A passzív védekezési lehetőségek korlátozottak. Törekedni kell, hogy a szennyező forrás ne az uralkodó szélirányba essen, illetve növényzet telepítésével a hatások csökkenthetők. Leghatásosabb védekezés a szennyező forrás megszüntetése. Az ilyen problémákat jellemzően a nem lakóövezetbe illő tevékenységek, vagy egyéb infrastrukturális hiányosságok okozzák.
- • Kilátás, privát zóna, magánélet:
A kilátás a belső tér vizuális összekapcsolása a külső környezettel. A jó kilátás az épület legegyszerűbb értéknövelő tényezője. Az épület tájolásánál fontos szempont a kedvező adottságok maximális kihasználása úgy, hogy a hogy a lakókörnyezetünk érdekei a lehető legkisebb mértékben sérüljenek. A jó kilátás bizonyos esetekben intimitásvesztéssel is jár, melyet előrelátó tervezéssel kompenzálni kell. Ez fokozottan igaz a lakás privát zónáira (hálószobák, fürdők), de a többi helyiség esetében is biztosítani kell az intimitás lehetőséget. Érdemes a kültéri épített tereket (teraszokat, erkélyeket) is a látvány irányába szervezni, de ne csak a nézelődést szolgálják, hanem méretükben és kialakításukban alkalmasak legyenek pihenésre, szórakozásra, esetleg családi események lebonyolítására. A legélhetőbb teraszok a lakás folyamatosan használt zónájába esnek, a félreeső, nehezen megközelíthető helyek évek múltán veszítenek népszerűségükből, használatuk néhány kivételes eseményre korlátozódik. A kilátást nem szabad azonban csupán a jelenlegi helyzethez igazítani. Figyelembe kell venni a környezet távlati fejlődését is, elemezni a szomszédok várható építkezési lehetőségeit, hiszen egy jelenleg tökéletes kilátás a szomszéd telkek esetleges át- illetve beépülésével jelentősen megváltozhat. - • Közösségi kapcsolat:
A családi ház építés kapcsán Magyarországon inkább jellemző az elzárkózás, mint a közösség felé nyitottság. A mediterrán országok kisvárosias környezetében sokkal nyitottabbak e téren, ott gyakran igény az utcai életre történő korlátozott mértékű rálátás a lakás közösségi tereiből, az utca felé eső erkélyeket is előszeretettel használják a nappali kiterjesztett tereként. Ritka az ilyen igény a mai magyar családi ház építés terén.
- • Az utca, a településkép irányultsága elhelyezkedése:
A tipikus magyarországi telek ~ 1000 m2 alapterületű, ~ 20x50 m-es méretű, melyből a 20 m-es szélesség esik az utca felé. Beépítési módja jellemzően szabadon álló, oldalhatáron álló, ritkábban ikres beépítésű. A településeken jellemzően praktikus okokból a leggyakoribb a kelet-nyugati (vagy ettől 20-30 fokkal eltérő) hossztengelyű telek, mely tájolás szempontjából a lehető legkedvezőbb helyzetet teremt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ettől eltérő irányultságú telken problémás lenne az épület elhelyezése, csupán figyelni kell a tervezésnél a negatív hatások kiküszöbölésére. - • Várostervezési, építési jogi szempontok, építési szabályok:
A várostervezés egy technikai és politikai folyamat a terület felhasználás ellenőrzése, a városi környezet tervezése, az infrastrukturális fejlesztések koncepciójának kidolgozása érdekében, hogy ezáltal biztosítva és irányítva legyen a közösség fejlődése. Ennek eszközei a különböző településrendezési tervek: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. A családi ház építés kapcsán a helyi építési szabályzattal, azaz az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelettel találkozik az építtető, mely magába foglalja a szabályozási tervet. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Értelemszerűen az ebben meghatározott előírásokat a tájolás meghatározásánál figyelembe kell venni. A jogszabályban foglalt előírások nemcsak az egyén, hanem a közösség, a tágabb épített környezet érdekeit veszik figyelembe, mely nem mindig egyezik az adott telek tulajdonosának érdekeivel. - • Megközelíthetőségi követelmények:
- Egyszerű, gyakorlatias indokok alapján az épület megközelítése legyen a lehető legrövidebb, legkézenfekvőbb útvonal. A főbejárat lehetőleg az utca felé nézzen, a tereptárgyak, a terepviszonyok vezessék a tekintetet a ház felé. A főbejárat lehet fókuszpontként kialakítva. Amennyiben a gépkocsi tároló a pincében van, a lehajtó ne legyen hangsúlyos elem, a lehető legkisebb sebet ejtse a tájban. Az épület és egyéb térfalak takarják a kert privát zónáját az érkezők tekintete elől.
Egyéb, a tervezés folyamán figyelembe veendő tényezők:
- • Energiatakarékossági, környezetvédelmi szempontok:
Megújuló energiaforrások elhelyezésére már a tervezés elején kell gondolni. Napkollektorok, napelemek meglehetősen nagy felületeket foglalhatnak el, és hatásfokuk a nem megfelelő elhelyezés esetén jelentősen csökken. Megújuló energiaforrásokra épülő energetikai koncepció esetén az épület tájolását hozzá kell igazítani az energetikai követelményekhez. - • Esztétikai szempontok:
Rendkívül összetett témakör, mely a konkrét helyszínnel szoros összefüggésben van. Az építész feladata az épület telken történő elhelyezésével, a szűkebb és tágabb környezet esztétikai szempontjainak figyelembe vétele. - • Meglévő, megtartandó növényzet, természeti értékek:
A kert az otthonunk kibővítése, mely a pihenés és a szórakozás, a kikapcsolódás, az elvonulás, a játék és a jóleső munka színtere. Az ember legközvetlenebb, mindennapos kapcsolata a természettel. Sokan kezdik azzal az építkezést, hogy magas kerítéssel körbekerítik a telket, és kiirtják rajta a teljes növényzetet, hogy “tiszta lappal” indulhassanak környezetük kialakításában. Ez azonban súlyos és meghatározó következményekkel jár. Hosszú évekbe, évtizedekbe kerül mire a növényzet helyreáll. A dús vegetáció a telken felbecsülhetetlen értékkel bír, melyet lehetőség szerint védeni és megőrizni kell akár kompromisszumok árán is, sőt az értékes növényzet az épület elhelyezését is befolyásolhatja. Egy impozáns, árnyat adó, értékes fáért akár érdemes megfontolni a ház áthelyezését is. A tervezés kezdetén számba kell venni a megőrzendő növényeket, végig kell gondolni a kert későbbi koncepcióját. Még azokat a növényeket is érdemes megőrizni, melyek az építkezésnek nincsenek útban, de később nem kívánják a kertben megtartani, hiszen a növényzet a talajt stabilizálja, a porképződést csökkenti, és az építkezés során is kellemes árnyékot nyújt, és kis szerencsével a tulajdonos megszereti, és kegyelmet kaphat. - • Terepviszonyok, talajmechanikai szempontok:
Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg ne mélyponton legyen, a faltól az esővíz folyjon el, a csapadékvíz elszivárgása biztosított legyen. A terepviszonyok ne akadályozzák a megközelítést, a kilátást. Az épület elhelyezése ne járjon indokolatlanul nagy földmunkával, támfalak kialakításával, a telek természetes terepviszonyainak átalakításával. - • Jogi viszonyok, szolgalmak: területhasználati megállapodások:
A szolgalom olyan dologi jog, amely egy telek mindenkori használóját megilleti egy szomszédos telek (szolgáló telek) tekintetében. A telki szolgalom ingatlanokhoz kötött, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartástól tartózkodjék. A szolgalmi jogok megsértése súlyos következményekkel járhat, így ezek betartására a tervezés folyamán fokozott figyelmet kell fordítani. hazkatalogus.hu